Magyarország-Elefántcsontpart meccselemzés
Nem estünk egyik ámulatból a másikba a tegnapi meccs láttán, de azért néhány következtetést így is levonhatunk a magyar válogatott tegnapi játéka kapcsán. A mai cikket tehát erre fogom kihegyezni.
A védelembe a magyar válogatottnál visszatért Juhász, Nagy Ádám pedig sérüléséből felépülve bekerült a kezdőcsapatba. A sérült Elek helyett Pintér feladata lett(volna) a pálya szívének betöltése A balszélen a jobblábas Gyurcsó, a jobbon a ballábas Dzsudzsák kezdett, Kleinheisler játszott Szalai mögött.
Az első félidőben mi birtokoltuk többet a labdát, de az igazi átütőerő hiányzott a játékunkból.
Labdajáratáskor a két szélsővédőnk felhúzódott, Nagy Ádám pedig visszalépett segíteni a középhátvédeknek. Ő egyébként szokásához híven jól játszott, nagyon intelligensen helyezkedett. Nem csodálkoznék, ha nyáron külföldi csapat szerződtetné, noha ő azt mondta, maradna a Fradiban.
Azzal, hogy Nagy Ádám visszalépett a védővonalba, A két középről induló játékosunk közül Pintérnek kellett volna visszább lépni mélységet biztosítva, hiszen Kleinheisler inkább magasabban, a kapu előtt tudja igazán kamatoztatni a képességeit. Pintér azonban szinte mindig rosszul helyezkedett, gyakran egyvonalban voltak Kleinheislerrel. Ráadásul A szélsőhátvédek és a szélsők is egyaránt teljesen a vonal mellett játszottak, egymással egy vonalban.
A védelem és a középpálya közötti terület a senki földje
Az egyébként nem lett volna hülyeség, ha a szélsőhátvédek alkalomadtán a félterületbe belépnek, mert ez ellensúlyozhatta volna Pintér helyezkedési hibáit, s megkönnyíthette volna a labdakihozatalainkat. Így viszont a helyzeteink leginkább a szélsőkhöz játszott átlós keresztlabdákat követően alakultak ki.
A védekezésünk ellenben jól működött, magasan és jól támadtuk le az elefántokat, labdavesztés után jól zártunk vissza, valamint védőinket sem tudták átjátszani a vendég támadók.
Magyar letámadás
A védekezés többnyire rendben van, bár itt Dzsudzsáknak beljebb kéne lennie
Labdavesztés után jól zárunk vissza
Sajnos a játékunk a második félidőben sem javult sokat, az elefántcsontpartiak pozícionális struktúrája viszont igen, így a letámadásunk már nem hozta annyira zavarba őket. Így ebben a játékrészben már ők irányítottak, a mieink játékában pedig ugyanazok a gyermekbetegségek maradtak fellelhetőek. A cserék sem hoztak igazán színt a játékba, s így felemás 0-0 lett a meccs vége.
Hiba a pozícionális struktúrában, pirossal jelöltem egy lehetséges megoldást
Noha a védekezésünk jól működött, s a széleken voltak ígéretes támadásaink, nekem mégis hiányérzetem maradt a meccs kapcsán. A pálya közepén nagyon tanácstalanok voltunk, pedig a mai modern futballban ott vannak a legfontosabb területek. Bízom benne, hogy ezeken a hibákon sikerül majd javítani, mert ez tovább javítaná az EB-esélyeinket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése